szupercella

RSS

http://johntherevelator.tumblr.com/post/17940424744/galaxisriporter-johntherevelator-gyonyoru

cvikli:

ukridge:

konzanarch:

A csodás threadhez annyit tennék hozzá: mindenki eldönti majd, hogy átmegy-e a magyar állami mobilcéghez, vagy marad olyan szigorúan állammentes, Piac Szent Keze által irányított cégeknél, mint a norvég állami többségi tulajdonú Telenor, vagy a különböző módokon 32 százalékban német állami kézben lévő Deutsche Telekom magyar leánya. Az Orange-tulaj France Télécomnál pl. pár éve szűnt meg a francia állam többségi tulajdona, maradt vagy 27 százalék. A Swisscom Svájcban 58 százalékos állami tulajdonban van. Nem vitás, hogy melyik állam működik jobban, de ne csináljunk már egybites kapitalizmus-hitvallást egy olyan területen, amiben közvetett vagy közvetlen módon mindig is ott voltak vastagon az államok és azok érdekei is. Érdemes ezt átnézni.

Mindenki eldönti majd, épp úgy, mint a nyugdíjpénztárral, ugye kedves Konzanach? Max lelőjük a kutyáját, nem léptetjük elő, ha közszolga létére a mocskosmultit választja, stb.

Nagyon konkrétan tudsz mondani példát arra, hogy a Telenor nem tisztán piaci alapon működik? Mert én nem.

A DT állami részaránya drámaian csökkent, és mivel nem egészen 60%-os tulaj a MT-ban, ezért a német állami befolyás mértéke 19%. A többi viszont a tőzsdén forog.

A franciák durván vonzódnak az állami tulajdonú cégek ideájához, ezzel együtt is erodálódik az állami tulajdon a FT-ban.

Svájcban viszont törvény van arról, hogy a SC többségi állami tulajdonban kell maradjon.

Namost, tudsz-e példát arra, hogy valami beszámítható helyen nőtt volna az állami tulajdonrész telekomcégben? Tudsz-e példát arra, hogy valahol is új telekomcéget indít az állam? Pláne ha három versenyző cég rég lefedte a piacot?

Elárulnád, hogy mi az a probléma, ami borzasztóan feszíti a hazai mobilpiacot és az állam színrelépése rá a megoldás?

És azt is légyszi vázold fel, hogy a nem állami telkók miért tudnak kiváló teljesítményt nyújtani világszerte (például a Vodafone, amiről érzékien elfelejtkeztél megemlékezni), és miként működhetnek a legnagyobb befolyású országok állami mobilcégek hijján?

És akkor még a MT-ben lévő aranyrészvényről se feledkezz meg légyszi, ami a hős magyar állam összes vélt érdekét hivatott képviselni. A Királynő érdekeit ki képviseli a BT ‘82-es privatizációja óta? És az USA érdekeit ki képviseli mobilfronton? Vagy a vezetékesén?

Ó nem, az államok baromira nem voltak ott a mobilpiacokon, hanem a zsinóros postás korszakban, és ott sem mindenütt. De ennek a technológiának és ennek a korszaknak vége, leszámítve persze az időutazós hazai jobboldalt.

én azért továbbra is ott látom a dolo Rubiconját, Achilles-sarkát és archimédesi ponytát 3 in1, hogy tíz év múlva fogik-e nekünk síránkozni az állami mobil, hogy akkor most kéne úgy tizenhúszmilliárd ebbe a nemzetkincsbe gyorsan a költségvetésből, hogy hát az újabb piaci kihívások, kedvezőtlen körülmények és természetesen az előző kormányok felelőtlen tolvajlása. Hát persze, hogy fog. Most tegyük ezt borítékba. 2022-ben bontsuk ki, és ha egy sikeres, nyereséges állami mobilost látunk, olyat, amelyikbe nem köll újra meg újra lóvét pumpálni a költségvetésből, kipengetek ezer svejci frankot (mai értéken). (Forintot, eurót nem is merek mondani.) Nekem ennyit megér. Legföljebb nem egy állami mobilcégnek fizetem, hanem valaki tényleg jól jár. De ha nem, tehát, ha bukovári volt vagy van, akkor az is ennyit penget, aki állja a fogadást.

Erre a - veszteséges az állami mobil cég - problémára még mindig ott a telekommunikációs szektorra bármikor kivethető különadó, ami a nem 100%-ban magyar tulajdonú cégekre fog vonatkozni, akik nem az államkasszába, hanem egyenesen a magyar mobil cég számlájára utalják azt. Kár, hogy nincsenek privát cégek a bkv mellett a budapesti tömegközlekedés-piacon, azok meg kitermelhetnék a bkv hiányzó 90 milliárdját minden évben.

(Source: xgepardx)